-
Egy gyermek valóban “képes elpusztítani a szerelmet, a kapcsolatot, egy nő lelki egészségét?!”
Ma a korábbi vállalkozói női sorozatomat terveztem folytatni, de a hétvégén olvastam egy cikket - egy interjút egy állítólagos sikerkönyv írónőjével - ami azóta sem hagy nyugodni. Először a címére kaptam fel a fejem; majd beleolvastam, remélve, hogy megcáfolja rossz érzésemet, de nem ez történt, hanem egyre jobban ledöbbentett, amit olvastam. A téma valóban fontos, kell beszélni róla, na de így?! Általánosításokkal, téves kiindulóponttal, másokat (gyermek, férj, társadalom) hibáztató következtetésekkel?? Vajon a könyv is ilyen? Tartok tőle, hogy igen, hisz a író állítja ezeket.
-
Csinta Samu: Por alatt parázs – beszélgetések életről, világról
em utolsó napján egy olyan könyvet mutatok be, amelyről már ugyancsak írtam máshol; ráadásul témájában nem annyira passzol a blogomra, mégis szeretném itt is megemlíteni. Csinta Samu erdélyi fókuszú interjúkötete nagyon közel áll a szívemhez; több okból is.
-
Sean Covey: A vidám gyerekek 7 szokása
Egy újabb Harmat kiadós, gyermekeknek szóló könyvet hoztam nektek. Említés szintjén már korábban is írtam a 7 szokás előnyeiről, mint a családon belül is alkalmazható, de alapvetően pedagógiai programról, sőt egy teljes cikket is írtam az Életrevalókról. De erről a könyvről még külön nem, ahogy a sorozat többi részéről sem, pedig megérdemelnék.
-
Zsuffa Tünde: Az Ég tartja a Földet – regény Árpád-házi Szent Erzsébet élete alapján
Zsuffa Tünde legújabb, hatodik regényének létrejöttét magam is végigkövethettem, az ötlet megszületésétől a könyv megjelenéséig. Hiszen éppen akkor ismertem meg őt személyesen - először a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) sajtófőnökeként, és csak azután íróként - , amikor egy kedves ismerőse azt tanácsolta neki pontosan egy évvel ezelőtt: írjon Árpád-házi Szent Erzsébet életéről.
-
Tisza Kata: Kékre szeretni
Októberben mutatták be az erdélyi származású Tisza Kata „színes sorozatának” utolsó, Kékre szeretni című ún. feldolgozásregényét. A bemutató, ahol a szerzővel Babarczy Eszter író, filozófus beszélgetett, előtte pedig Frenk zenélt, nagyon jó hangulatban telt, már amennyire a téma (érzelmi bántalmazás) és a járvány engedte (dedikálás például nem volt). Utána írtam is róla, de a könyvet sokáig csak kerülgettem. Nem csoda. A bemutató után sejtettem, hogy lesz némi közöm a benne írtakhoz (én is Erdélyben nőttem fel, az elnyomó rendszer okozta családon belüli feszültségeket, depressziót közelről ismerem; én is átéltem az érzelmi elhanyagolást, illetve bántalmazást gyerekként és felnőttként is), és magamat ismerve azt is sejtettem, hogy a könyv bizonyára nagyon fel fog kavarni, így nehezen fogtam neki.…