-
Mire figyelmeztet minket Suhajda Szilárd halála?
Amikor Magyarországon mindenki tollat ragad, hogy egy nagy port kavaró és heves indulatokat okozó ügyről írjon – leginkább azzal az indokkal, hogy „mindenki elmondta véleményét, hát megteszem én is”; én rendszerint gyorsan eldöntöm, hogy csak azért sem: „ha már mindenki elmondta, minek tenném meg én is”? De nagyon ritkán mégiscsak előfordul, hogy a rengeteg reflexiótól egyre nagyobb külső, majd belső nyomást érzek (nagyobbat is, mint amit az eredeti ügy okozott); és a napokig tartó gondolkodás végül mégis arra késztet, hogy írjak. Így történt Benedek Tibor, és most, Suhajda Szilárd halálakor is. Ha már mindenki elmondta… Tehát kivételesen nem azért írok, hogy olvassák – persze az sem baj, de nem ez…
-
Évértékelő
Izgalmas, sűrű és rendhagyó év volt 2021 is; izgalmasabb és sűrűbb, bár kevésbé rendhagyó, mint az azt megelőző, első járványos esztendő. Ért néhány komoly veszteség, de nagyon sok öröm is, így az egyenleg - az egyéni és a családé is - egyértelműen pozitív. Lássuk csak, mitől is.
-
Alapítvány a Covid-árvák megsegítésére
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon több mint 800 gyerek veszítette el édesanyját vagy édesapját. Az ún. Covid-árvák megsegítésére hozta létre Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége a Regőczi István Alapítványt, amin keresztül bárki támogathatja ezeket a gyermekeket és családjaikat, és nem csak anyagi segítséggel.
-
Somogyi Eszter: Egy megrekedt élethelyzet mögöttes oka sokszor egy korábbi, feldolgozatlan veszteség
Vállalkozónői sorozatom mai alanya Somogyi Eszter gyászkísérő. Őt sem ismerem személyesen, de érdekelt a munkája és miután hallottam előadását a Nő álarcok nélkül konferencián, megkerestem. Magam is sokat foglalkoztam már a gyász témájával, magánemberként és újságíróként is; sőt, arról is írtam már, hogy szerintem miért érdemes segítő szakemberhez fordulni, s most őt magát is megkérdeztem erről.
-
Nagyböjti egyenleg, húsvét utáni gondolatok
Az idei nagyböjt alatt folyamatosan a tavalyi időszakhoz viszonyítottam - a járvány harmadik hulláma okán egyébként is adta magát a párhuzam -, de szomorúan tapasztaltam: messze nem éltem meg annyira jól, mint egy éve. Pedig most azért sokkal kevesebb az ismeretlen, a bizonytalan és közelebb a járvány vége. Viszont ami tavaly még nagy örömmel töltött el - például a családi együttlét -, most kevésbé, és az általános fáradtság, türelmetlenség kihatott mindenre.