Deliága Éva: Minden szülő és pedagógus megérdemel egy vállveregetést

Március 20-án, a boldogság világnapján került sor az online Boldogság Világnap Konferenciára, ahol tizenhat kiváló nemzetközi és magyar szakember, pszichológus, szerző és tréner legjobb módszereit, praktikáit és világnézetét sajátíthatta el több mint húszezer szülő és pedagógus résztvevő a mindennapi kihívások legyőzéséhez. A múlt heti beszámolók sikere és az előadások fontos témái miatt ezen a héten is folytatom a szemlézést; ma Deliága Éva gyermekterapeutáéból – továbbra is ajánlva a konferencia teljes, 14+ órányi hanganyagát.

Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta előadásának címe: Gyermeki szorongáscsökkentés és lelki ellenállóképesség növelés, mely során konkrét eszközöket, megoldásokat kínál szülők, nagyszülők, pedagógusok, nevelők kezébe, amire mindig, de most, a régóta tartó pandémiás időszakban különösen nagy szükség van.

A szorongás lényegét nehéz meghatározni; diffúz, általános, mindenre kiterjedő aggodalom, nyugtalanságérzet, feszültség, ami tetten érhető az élet összes területén. A félelemnek van konkrét tárgya, a szorongásnak nincs; ettől olyan nehéz megragadni és kezelni is – fejtette ki az előadó. A jelen élethelyzetben felerősödtek a bizonytalanság, kontrollvesztettség érzései; ez pedig átszüremkedik a felnőttek világából a gyermekek világába. Mindezt felerősíti az is, hogy most láthatatlan dolgoktól félünk: vírus, bacilus, betegség, halál. A szorongás leküzdésének eszközei, megoldásai szempontjából nem a helyzet általános elemzése a fontos, hanem érdemes a konkrét probléma megoldására koncentrálni. Mind a szülők, mind a gyerekek körében felerősödtek bizonyos fajta, szorongással összefüggő jelenségek: hangulatingadozások (a kitörő örömtől a szomorúságig, a vidámságtól a mindent elsöprő dühig), könnyen labilisabbá, irritábilissá válnak. Van, akinek mindez az evésében, másnak az alvásában, vagy az ébren töltött idejében jelenik meg; például nem eszik jól, rosszul aszik, nehezebb számára az elválás, nagyon nem akarja azt, amit máskor szívesen megtett.

Hogyan kell mindezt jól megfigyelni és kezelni? A szakértő javaslata: ne a konkrét tüneteket keressük a gyerekeknél (hiszen nem biztos, hogy minden gyerek rossz alvóvá vagy sírósabbá válik), hanem hallgassunk a saját intuíciónkra. Gyanakodhatunk, ha például jelentősen megváltozik a gyerek kedélyállapota, viselkedése: egy csacsogó gyerek hirtelen bezárkózik; egy eleve zárkózott gyerek elkezd sokat kérdezni; bizonyos gyerekek pedig váratlanul nagyon szabálykövetőek lesznek. Ilyenkor is a szülői intuíció segíthet abban, hogy ráérezzünk arra: vajon szakértőhöz (háziorvos, védőnő, gyermekorvos vagy pszichológus) kell-e fordulni. Ha a változás nem olyan régóta áll fent és nem olyan súlyos; ha szülőként nem érezzük magunkat tehetetlennek, vannak/lesznek ötleteink, akkor mi magunk is tehetünk azért, hogy segítsünk gyermekünkön, enyhítsük szorongását.

Deliága Éva felhívja először arra hívta fel a figyelmet, mit ne csináljunk: ne árasszuk el őket számukra befogadhatatlan ingerekkel, értelmezhetetlen információkkal (például a járvánnyal kapcsolatos tények, vélemények, fejlemények nyilvános megbeszélése, hírműsorok hallgatása és kommentálás a gyerekek füle hallatára). Különösen a hat éves kor alatti gyerekek nagyon könnyen kiszínezhetik, eltorzíthatják és saját magukra vonatkoztatják a hallottakat, mindenféle kockázatfelmérés/elemzés nélkül.

A gyermekterapeuta három fontos lehetőséget javasol, amit viszont megtehetünk; az első a helyzet ún. strukturálása. Azaz a gyerekek felkészítése konkrét és hiteles kapaszkodókkal, akár hasonló helyzetet bemutató szerepjátékokkal, mert ezáltal valamennyi kontrollt adunk a kezükbe. Nem minden gyerek esetén szükséges, de az újdonságoktól tartó, attól gyakran szorongó gyerekeket mindenképpen érdemes előre felkészíteni (pozitív eseményekre is!); de az, hogy ezt mikor és hogyan tegyük, már teljesen gyerekfüggő; a szülői intuíció ebben is nagyon fontos.

A másik fontos eszköz: a mozgás és játék. A vírushelyzet okán most mindkettőből kevesebb van, a belső nyugtalanság viszont utat keres magának, ezért akkor tudunk segíteni, ha konstruktív csatornákat tudunk számára nyitni. A 10 év alatti gyerekek számára a fantázia alapú szerepjáték nagyon jó lehetőség az őt ért élmények feldolgozására. A szakértő felhívta a figyelmet: nagyon jól teszi a szülő, ha maga is belemegy a játékba, és hagyja a gyereket irányítani. A másik oldal megtapasztalásával kompenzálni tudják ugyanis a gyerekként átélt érzéseiket; tehát a fordított hatalmi pozíció révén a játéknak gyógyító, szorongáscsökkentő hatása lehet a számukra. Ezért is fontos, hogy ne csak a készen kapott játékokkal játszanak, mert azok kötött szabályai nem tudnak akkora teret engedni fantáziának, mint a szerepjátékok.

Emellett a mozgás, különösen a szabadtéri mozgás kiváló módszer a feszültségtől való megszabadulásnak; a négy év alattiak számára gyakorlatilag ez az egyetlen mód erre. A karantén nagyon megnehezíti a szabad mozgást; ezért is jönnek elő jobban a szorongásos problémák. Ilyenkor nem a gyerekeket kellene még jobban leszabályozni, hanem lehetőséget kell teremteni számukra a szabad mozgásra; akár a környezet átalakításával (szabad tornatér, bordásfal, trambulin, boxzsák). Kisiskolás korig napi 4 (délelőtt-délután 2-2) óra szabadtéri mozgás, szabad levegőn való időtöltés az ajánlott (játszótér, udvari játék, biciklizés, rollerezés).

A harmadik szorongáscsökkentő módszer: az apró rituálék megtartása, bevezetése. Az előadó szerint sokan intuitíven is jól alkalmazzák ezeket; például alvós állat, reggeli és esti rituálék, fürdés-fürdetés, esti mese, ének. Apró, de nagyon fontos dolgok, amelyek fémjelzik a mi családunk életét. Maguk a gyerekek is kapaszkodókat keresnek a rengeteg, önmagában szorongáskeltő változás miatt, ezért most sokkal jobban ragaszkodnak ezekhez a rituálékhoz, amelyek számukra apró megküzdési lehetőségek, érzelmi biztonsági kapaszkodók. A régiek mellett új szokásokat is érdemes alakítanunk; ezek célja a minőségi együtt töltött idő, az intimitás fokozása.

Deliága Éva ezzel zárta előadását: a lelki ellenállóképesség (reziliencia) nagyon fontos mindenki, a gyerekek számára is. A járvány elején nem volt semmilyen mintánk az új helyzetre; ezért minden szülő és pedagógus megérdemel egy vállveregetést, hiszen egy nagyon új helyzetben állnak helyt. Nem szabad üldözni a tökéletes szülő/pedagógus képét, elegendő szeretetet és biztonságot közvetítve elég jó szülőnek/pedagógusnak lenni.

Aki lemaradt a konferenciáról, megszerezheti a hozzáférést az összes felvételhez, és azokat bármennyiszer és bármikor visszanézheti ITT.

Antal-Ferencz Ildikó

Szabadúszó újságíró, blogger

Kövesd a Facebook oldalam ITT, hogy megoszthasd ezt az írást és értesülj a többi bejegyzésemről is!

(Fotók forrása: Pexels.)