Oláh Attila: Erős pszichológiai immunitást jelent a házasság és a gyermekek száma

Március 20-án, a boldogság világnapján került sor az online Boldogság Világnap Konferenciára, ahol tizenhat kiváló nemzetközi és magyar szakember, pszichológus, szerző és tréner legjobb módszereit, praktikáit és világnézetét sajátíthatta el több mint húszezer szülő és pedagógus résztvevő a mindennapi kihívások legyőzéséhez. A múlt heti beszámolók sikere és az előadások fontos és aktuális témái miatt ezen a héten is folytatom a szemlézést; ma Prof. Oláh Attiláéból az ország boldogságtérképéről – továbbra is ajánlva a konferencia teljes, 14+ órányi hanganyagát.

Prof. Oláh Attila, a ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport vezetőjének előadásának címe: Magyarország Boldogságtérképe a COVID évében. Mielőtt a 2020 március és 2021 március 15 között időszakra készített kutatás módszertanát és eredményeit bemutatta volna, az előadó emlékeztetett: Wangchuch bután király kezdeményezésére nyilvánította az ENSZ március 20-át a boldogság világnapjává 2012. június 28-án, úgy fogalmazva: “a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja”. Nálunk nem az egy főre jutó GDP fejezi ki az ország fejlettségét, hanem az egy főre jutó össznemzeti boldogság – jelentette ki a bután király és a GDP helyett/mellett egy másik index alkalmazását javasolta. Elgondolása szerint az emberek fejlődését azon lehet lemérni, hogy a jóllétük milyen ütemben növekszik egy adott időszakban. Robert Kennedy idevágó mondása szerint a “GDP mindent mér, csak azt nem, amiért élni érdemes”.)

Az előadó kifejtette: a GDP prioritása azt jelenti, hogy az országok vezetői számára azok a szempontok lesznek iránymutatóak, amelyek a gazdaság fejlődését tudják szavatolni; és ezt sokszor ellentétben van azzal, hogy az emberek jóléte hogyan alakul (lásd háború, fegyverkezés). Megfogant tehát az a gondolat, hogy legyen a nemzetek fejlődésének egy másik mutatója, a össznemzeti boldogság-index; a kérdés már “csak” az volt: hogyan mérhető ez? Az már kiderült, hogy a termelés növekedésével nem arányos a lakosság jólét-szintje; valamint az is, hogy nem a gazdagság teremt jólétet, hanem a boldog emberek jobban termelnek. A politika feladat tehát az (lenne), hogy a gazdaságot a jólét növelésére használják, az anyagi javakból kimaxolják mindazt, ami az emberek jóllétéhez szükséges.

Ezek után Oláh Attila kifejtette, mi a célja a boldogságtérkép vizsgálatoknak. Többek között: a jóllét.szint változásának monitorozása, és a változás determinánsainak meghatározása; látlelet készítése egy adott ország mentális állapotáról; a jóllét önbeszámolón alapuló szubjektív és objektíven mérhető egészségmutatók összefüggésének vizsgálata; a gazdasági gyarapodás és az önbeszámolón alapuló jóllét kapcsolatának elemzése; a kormányzati intézkedések hatásainak monitorozása; a társadalmi krízisek hatásainak vizsgálata a jóllét szintjének növelésére; valamint a jóllét szintjét befolyásoló pszichológiai források jelentőségének meghatározása. Összefoglalva: az egész népességre kiterjedő boldogságtérkép-vizsgálatok azért fontosak, mert a különböző gazdasági, politikai hatásoknak a befolyásolására kevésbé vagyunk képesek, de fel tudjuk tárni azokat a pszichológiai tényezőket, amelyek megismerésével intervenciós és fejlesztő programokat lehet tervezni azok megerősítésére.

A boldogság az emberi teljességünkre kiható mentális állapot, amelynek ellentéte a depresszió. A boldogság elérését támogató magatartás fejlesztésével a mentális egészség fenntartásához és a depresszió megelőzéséhez is egyértelműen hozzájárulhatunk – magyarázta az előadó, majd ismertette, hogy Magyarországon is készültek már egész országra kiterjedő mentális térképek; ilyen a Kopp Máriáék által végzett 2002-es Hungarostudy; melynek eredményeit összevetve a 2019-es boldogságtérképpel, azt láthatjuk, hogy azokon a területeken fordul elő nagy gyakorisággal a depresszió (2002), ahol a magukat leginkább boldogtalannak valló emberek élnek (2019). A Duna a boldogság szempontjából is kettészeli az országot: a Dunántúl kevésbé tekinthető suicid zónának, míg az ország keleti és északi területei már a Magyar Királyság idejéből származó statisztikák szerint is azok.

Megtudtuk, hogy számos eljárás létezik a boldogságmérésre; az egyik legnépszerűbb például a Cantril-létrának nevezett 10 fokú önbeszámoló skála; ezt használják a World Happiness Reportok összeállításánál, 2012 óta, 152 ország összehasonlításával; amely szerint hazánk 2010-ben a 110., 2020-ban az 53. helyen állt, jelentős előrelépést mutatva ezalatt. A másik elérhető számsor az Oláh Attila vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport vizsgálatából származik, amely során a legfrissebb pszichológiai elméletek alapján kidolgozott módszereket használnak (Diener, Ryff, Seligman; Kayes; Huppert; Caprara); és amit 2017 óta minden évben publikálnak. A kutatásban megcélzott komponensek a fenti szakértők koncepcióján alapulnak: pozitív kapcsolatok, hozzájárulások mások jóllétéhez, önbecsülés, kompetenciák, optimizmus, elégedettség az élettel, pozitív érzelem, életcél; reziliencia, önértékelés, elköteleződés, pozitív orientáció.

A kutatócsoport mérése a globális jólét modelljére épül. Eszerint a boldogság a teljes jóllét megélése: az az ember boldog, aki az élet minden aspektusában jól működik, miközben jól érzi magát; vagyis pszichológiai, szociális, érzelmi és spirituális jóllét terén is magas szinten áll. A globális jóllét kérdőív mellett használták még az erősségek kérdőívét, amely 24 erősséget vizsgál; ezek mind arra szolgálnak, hogy a boldogsághoz, a pozitív állapotokban való kerüléshez járuljanak hozzá; azt alapozzák meg. A kutatás honlapján megtalálható kérdőívek és térképek azt mutatják: hogyan borítja be a boldogság Magyarországot; azaz a geográfiai, demográfiai és pszichológiai tényezők hogyan hatnak jóllétünkre, mentális egészségünkre.

Egy 2020-ban készült, 27 ország, közel 20.000 személyt bevonó IPSOS boldogság-felmérés alapján a boldogságszint 2019-hez képest néhány országban nőtt (Kína, Olaszország, Törökország, Argentína); számos országban pedig csökkent (Kanada, Ausztrália, Egyesült Államok, Magyarország). 2019-ben a magyarok 45%-a mondta azt, hogy boldog vagy inkább boldog; ez 5%-al csökkent 2020-ra. 2020-ban az öt legjelentősebb boldogságforrásként jelölték meg a következőket: fizikai egészség, párkapcsolat, gyermekek, értelmes élet, életszínvonal. A korábbi kutatásokban a legerősebb boldogságforrást a párkapcsolat jelentette, a covid alatt viszont felerősödött az egészség fontossága; kevésbé fontos tényezővé vált a szociális média, külföldi utazás, vásárlás, sport, szórakozás.

Végül Oláh Attila ismertette a 2019, illetve 2020/21-es magyar boldogságtérképeket, amelyek szerint a globális jóllét szintje nem szignifikáns mértékben csökkent, tehát a covid jelenlétének lényeges hatása a jóllétszint alakítására nem mutatható ki. (A férfiak esetében ez a szint változatlanul alacsonyabb, mint a nőké.) Ha viszont a régiókat tekintjük, akkor már szignifikáns eltérések láthatunk a két év adatai között. Vannak olyan régiók, ahol a covid ellenére nőtt (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl), és van, ahol csökkent a globális jóllét (Dél-Dunántúl, Észak Magyarország és Közép-Dunántúl). Legboldogabb régió a Nyugat-Dunántúl, a legkevésbé boldog pedig Észak-Magyarország. A hátteret vizsgálva, azt láthatjuk: azokban a településeken, ahol a jóllét szint növekedett, ott a lakosok megküzdő képessége jóval fejlettebb, mint azokban, ahol stagnált vagy csökkent a boldogságszint; a boldogságforrások mobilizálása, az alkalmazkodási képesség, az alkotó-végrehajtó működés, a pozitív orientáció jelenléte, valamint a fejlettebb boldogságteremtő képesség jobban jellemző a boldogabb régiókban – hívta fel a figyelmet az előadó.

Az ország 2020/2021-es boldogságtérképe szerint a legboldogabb megye Vas megye, valamint Pest és Bács-Kiskun-Szolnok; a legkevésbé boldog Békés, Somogy és Hajdú-Bihar megye – ismertette az előadó. Jobb mobilizáló-képesség, fizikai egészség, a stresszel való hatékony bánásmód, pozitív állapotok fenntartásának képessége, pozitív orientáció, alkotó-végrehajtó működés – ezek határozzák meg itt is a jelentős különbséget. A megyeszékhelyeket vizsgálva közel hasonló összefüggéseket találunk, mint a megyéknél; viszont a különbségek itt nem olyan jelentősek, és kevesebb a helyszín, ahol nőtt a jóllét szintje a covid alatt. Szignifikánsan egyedül Szombathelyen, mérsékelten pedig csak Nyíregyházán nőtt, miközben szignifikánsan csökkent Debrecenben, Győrött és Tatabányán. A 2020/21-es boldogságrangsor városonként: Szombathely, Nyíregyháza, Szolnok, Székesfehérvár, Szeged, Budapest, Szekszárd, Pécs, Tatabánya, Eger.

Az általános mutatók után következtek a speciális szempontok (demográfiai, tesi-fizikai állapot, családi állapot, gyerekszám, iskolázottság, foglalkozás, anyagi helyzet). Demográfiai szempontból a globális jóllét szintje stagnált a nők és a férfiak esetében is; de előbbieknél most is magasabb volt. Az életkor szerinti csoportokban a 36-50 évesek körében szignifikánsan nőtt a globális jóllét szintje, tehát ők küzdöttek meg legjobban a covid kihívásaival; a 66 év felettiek és a 18-25 évesek között viszont szignifikánsan csökkent. A testi-fizikai állapot megítélése is a 36-50 éves korcsoportban volt a legmagasabb és még növekedett is. Családi állapot szempontjából a házas csoportban lévőknél a legmagasabb és minimális növekedés történt (vagyis erős pszichológiai immunitást jelent a házasság és a család); miközben a kapcsolatban élőknél és egyedül élőknél erőteljes csökkenés tapasztalható. A gyerekszám tekintetében a három vagy több gyermeket nevelő családokban a legmagasabb a globális jóllét és még nőtt is; a többiben csökkent.

A testi-fizikai állapot megítélése minden kategóriában jelentősen csökkent, de még mindig a három vagy több gyermeket nevelőknél a legmagasabb. Iskolázottság szempontjából: az általános iskolát és középiskolát végzettek között szignifikánsan csökkent a globális jóllét, a főiskolát-egyetemet végzetteknél azonos szinten maradt. A foglalkozás vonatkozásában a munkanélküliek és a közmunkások körében szignifikánsan csökkent a jóllét, minimális növekedés a közalkalmazottak esetében. Anyai helyzet tekintetében: a magukat szegénynek, illetve gazdagnak vallók csoportjában is szignifikánsan csökkent a jóllét szintje.

Oláh Attila kutatásvezető így összegezte az eredményeket: Magyarországon 2020 április és 2021 március 15 között a teljes lakosság átlagát tekintve minimálisan, de nem szignifikánsan csökkent a globális jóllét szintje 2019-hez képest. A területi és demográfiai jellemzők függvényében ugyanakkor egyes régiókban és megyékben, valamint egyes demográfiai csoportokban a globális jóllét szintjének szignifikáns növekedése, máshol szignifikáns csökkenése mutatható ki. Többszörös lineáris regressziós elemzéssel kimutatták, hogy a jóllét fennmaradásában és növekedésében a covid idején 70%-ban megmagyarázható a következő tényezőkkel: pozitív mentális egészség szintje (flourishing), pozitív orientáció foka (positivity); mentális zavarok hiánya; a pszichológiai immunitás szintje (lelki vakcina); transzcendenciára való képesség; rezilienciára való képesség. Ezek fejlesztésére koncentrálva erősíthetjük pozícióinkat a coviddal folytatott küzdelemben.

Aki lemaradt a konferenciáról, megszerezheti a hozzáférést az összes felvételhez, és azokat bármennyiszer és bármikor visszanézheti ITT.

Antal-Ferencz Ildikó

Szabadúszó újságíró, blogger

Kövesd a Facebook oldalam ITT, hogy megoszthasd ezt az írást és értesülj a többi bejegyzésemről is!