Ugyan ki akarna elolvasni egy könyvet arról, hogyan szenved és hal meg egy daganatos négy és fél éves kisfiú? Például én, mert érdekel, miért ír egy szülő naplószerű könyvet kisfiának halálos betegségéről — ráadásul mindezt még a gyermek életében. És először angolul, s csak utána magyarul. És miért fontos neki, hogy a hitéről egy egész regényt írjon? Minderre fény derül már a könyv első fejezetének első bekezdésében, de mire oda eljut az olvasó, már biztosan elejtett néhány könnycseppet. Ugyanis a könyv nem ezzel kezdődik, hanem néhány szívhez szóló ajánlással, majd köszönetnyilvánítással és egy Lukinak, a történet főhősének írt levéllel folytatódik. Aztán jön egy lelkész által írt előszó és a szerző szándékáról…