-
Hová utaznék, ha tehetném?
Bárhová. Ugyanis imádok utazni. A felkészülés és pakolás persze nem hiányzik, pláné három gyermeknyi csomaggal; és voltam már olyan fáradt is, hogy úgy éreztem: inkább ne menjünk sehova, csak ne kelljen összecsomagolni és ne kelljen hajszolva előre ledolgozni a hosszú hétvégét/szabadságot, de ez a ritkán fordult elő. Maga az utazás gondolata is örömmel szokott eltölteni. Ha pedig valahonnan hazaindulunk, én már fejben a következő utazást tervezem, annak gondolatába kapaszkodok bele, miközben újraélem szép emlékeinket. Nemegyszer éreztem úgy: életem két utazás között telik. Nos, most ez is gyökeresen megváltozott, hiszen nemhogy utazni nem lehet, tervezni sem érdemes. Máskor már év elején megterveztük az egész évet, a szokásos nyári nagyobb (Balaton, Erdély…
-
Édesanyám öröksége
Ma 20 éve, hogy nincs velünk édesanya. Mármint fizikailag nincs, a gondolataimban persze minden nap jelen van. Mégis csak tavaly karácsonykor tudtam először írni róla; egy levelet írtam neki, ahogy egyetemista koromban annyiszor. Most viszont másképp szeretnék megemlékezni róla. Íme húsz dolog, tudás, élmény és jellemvonás, amit kaptam vagy örököltem tőle.