A Cybercsapda című könyv elolvasása után alig vártam, hogy megnézzem ezt a filmet. Nagy meglepetésekre ugyan nem számítottam, sem magamat illetően – a könyv óta sokkal kevésbé vagyok összenőve a telefonommal, persze azért egy újabb figyelmeztetés nem árt, sőt, gondoltam –, sem a dokumentumfilmet illetően, viszont sokat vártam tőle a tekintetben, hogy kamaszfiaimmal (10, illetve 12 és fél) együtt terveztem megnézni. Bejött! A szombat estére tervezett közös családi mozizást elég komoly ellenállás előzte meg a fiúk részéről: miért nézünk dokumentumfilmet, ha annyi más „jó film” van, és jött a felsorolás. De én hajthatatlan maradtam, márcsak amiatt is, hogy 7 éves lányunk a barátnőjénél aludt, tehát tökéletes volt az időzítés. A morgolódás fokozódott,…