Nyolc hét után ma először kimozdultam otthonról. Nemrég írtam arról, mit teszek elsőként, ha véget ér a járvány. Még nem ért véget, de úgy alakult, hogy ma mégis elmehettem otthonról. Nyolc hete nem ültem villamoson, autóban is csak egyszer utaztam befele a városba hivatalos ügyet intézni, egyébként mindig csak kifele, a természetbe. Furcsa kettős érzés volt.  Sokáig gondolkodtam mit érzek, aztán egyszercsak beugrott: olyan, mint amikor szülés után pár héttel először kimozdultam otthonról, a védett kis világomból a nagyvilágba. Persze, nem pontosan olyan, hiszen a körülmények nagyon mások, de mégiscsak leginkább ahhoz hasonlóan éreztem magam. Ugyanúgy furcsa izgatottságot éreztem, mint akkor; kicsit olyan volt, mintha vizsgázni mennék (nem aludtam nyugodtan,…