-
Tizenegyedik hetünk Amerikában, avagy iskolai élmények minden mennyiségben
A szeptember mindenhol és mindig sűrű. A tavalyi azért volt extrém, mert akkor ismerkedtünk meg az amerikai oktatási rendszerrel. Nosztalgikus, ugyanakkor tanulságos élmény visszaolvasni akkori kihívásainkat és igyekezetünket, hogy lépést tartsunk mindennel.
-
Tizedik hetünk Amerikában, avagy iskolakezdés
Az első amerikai iskolai nap izgalmas, vegyes élmény volt, de semmiképp nem negatív.
-
A Csipketábortól a Bocskai Rádión át a Magyar Iskolatáborig
A clevelandi Bocskai Rádió igazgatója, Molnár Zsolt meghívott pár napra, hogy megismerkedjek az ottani amerikai magyarokkal is. Örömmel mondtam igent a meghívásra, de utam az amerikai reptereken uralkodó káosz miatt kalandosan indult és végződött (járataimat néhány órával az indulás előtt törölték, autóval jöttem vissza), de a fontosabb élmények útközben értek. Csipketábor (Michigan) Első állomásunk a Michigan állambeli Csipketábor volt, az amerikai magyarság egyetlen néptánctábora, amelyet 15 éve az erdélyi származású Salamon József, becenevén Sala és Amerikában született felesége, Andrea szerveznek, egy lelkes önkéntes csapattal karöltve. A Csipketáborról már hallottam a New Brunswick-i néptáncos-zenészektől, sokukat viszont is láttam a helyszínen, de azt nem sejtettem, hogy további ismerősöket is találok majd. Utolsó…
-
Drinóczky Viktória: Alapvető a munkámban a gyerek nehézségének megértése
Gyereknapi sorozatom utolsó alanya gyermekpszichodráma-vezető. Vikit (és társát, Danit) akkor ismertem meg, amikor nagyfiunk első osztályos korától három évig hozzájuk járt nagy lelkesedéssel gyermekpszichodráma csoportba. Később én is, majd a férjem is részt vettünk egy-egy szülői pszichodráma csoportban, amiről már írtam korábban. A járvány elején pedig arra kértük Vikit, hogy foglalkozzon a gyerekeinkkel együtt, online formában, amit végül mindenki nagy örömére egy személyes, családi pszichodráma-játékkal fejeztünk be.
-
Kulanda Nikolett: Az a legfontosabb, hogy mindenki megtalálja az őt éltető kincseket
Gyereknapi sorozatom mai alanya néptáncoktató. Kittit és a Hétlépés Táncegyüttest szinte véletlenül ismertük meg. Ugyan a nagyobbik fiunk Budakeszire jár gimnáziumba, és hamarosan követni fogja a kisebbik is, de lányunk néptánc-oktatását nem ott terveztük megoldani. Ő ovis kora óta imádja az éneklést és a táncot, és bár több sportot kipróbált (és ma is űz), mindig is kérte: ha iskolás lesz, járhasson néptáncra. Viszont közben kitört a járvány és nem indult néptánc-oktatás a környéken, így kerültünk végül vele is Budakeszire, ami ugyan logisztikailag kicsit macerás, de nagyon megszerettük. Kitti (és táncos párja, Balázs) ugyanis nemcsak oktatók, hanem a népi kultúrát mélyen tisztelő és a gyermekekből közösséget formáló nagyszerű emberek.