Magyar Női Unió: Küldetésünk a hagyományőrző, értékteremtő, jelent és jövőt formáló női szerepvállalás népszerűsítése

Egy hét szünet után folyatódik a családszervezeti sorozatom, amelyben ezen a héten elsősorban női szervezeteket mutatok be. A Magyar Női Unió (MNU) olyan egyesület, amely elsődlegesen a vidéken elő nőket kívánja megszólítani, támogatni és informálni. Alapító vezetőjének, Batthyány Schmidt Margónak köszönhetem, hogy éppen ma három éve, a Parlamentbe szervezett Nőnap egyik házigazdája lehettem.

Mesélj egy kicsit magadról!

Mindenekelőtt feleség és három gyermek édesanyja vagyok. Emellett két haza civil szervezetet is vezetek és a családi agrárvállalkozásunkban is aktívan részt veszek. Legyen szó akár hétköznapokról akár hétvégéről, a mindennapok ugyanúgy telnek nálunk is, mint mindenki másnál: végezzük a dolgunkat becsülettel és a napi munkából mindannyiunknak ki kell vennie a részét. Számomra nagyon fontos, hogy a gyermekeim részt vállaljanak a család napi szintű feladataiból: tapasztalatot gyűjtsenek, vállaljanak felelősséget, ismerjék fel a befektetett munka értékét. Három majdnem felnőtt korú gyermekről beszélek, akik maguk is értik és érzik az összetartó közösség erejét és fontosságát.

Nincsenek egyforma napok, nincsenek megszokott helyzetek – mindig, minden mozgásban van körülöttem, bennem. Formálódik, alakul, változik – attól függően, milyen kihívásnak, feladatnak kell eleget tennem anyaként, feleségként, civil szereplőként, hazai és nemzetközi szervezetek elnökeként vagy tagjaként. Családunk alapvető értékei azonban mindig ott vannak kapaszkodóként, ezek mit sem változtak. Igen, bátran mondhatom azt, hogy az elmúlt évszázadok alatt a hit, család, nemzet, föld és a közösség iránti elköteleződés a sarokköveink lettek. Fontos ezt kiemelni, mert a mai értékvesztett, sokszor látszatra épülő társadalmunkban, szükség van megingathatatlan értékekre, melyek mentén haladni tudunk utunkon. Így van ez az egyéni fejlődésben, de ugyanez vezet bennünket, amikor akár a Magyra Női Uniót (MNU), akár a Magyar Batthyány Alapítvány MBA) céljait, üzeneteit megfogalmazzuk. Olyan ez, mint a sorvezető.

Mikor alapítottátok és miért vállaltad el a vezetését?

2013-ban alapítottuk; létrehozásában 17 alapító tag vállalt szerepet, melyhez további támogató tagok – nők és férfiak egyaránt – csatlakoztak. Mára a közösség több mint 5000 résztvevőt szólított meg.

Családi hátteremből, egyéni érzékenységemből adódóan mindig is fontos volt a közösségért való tenni akarás. Olyan belső hajtóerő ez, amely önmagamon túlra mutat. Szépen lassan, egymásra épült fel az a fajta küldetéstudat, melyet férjemmel, Batthyány Ádámmal való házasságom, s így a Batthyányak által képviselt értékekkel való azonosulásom is katalizált.

Emellett állami és civil szférában szerzett több évtizedes tapasztalataim, kiterjedt hazai és nemzetközi üzleti és diplomáciai kapcsolatrendszerem is predesztináltak erre az útra. Mindemellett egyfajta hiánypótló közösségi szervezkedés volt ez 2013-ban, hiszen akkor még nem volt olyan – egyébként nemzetközi szintem már jól működő –hazai szervezet, melyek a nők értékét, szerepét erről az oldalról közelítette meg. Így tekinthetjük az MNU létrejöttét társadalmi innovációnak.

Mi az MNU a legfontosabb célja, missziója?

A szervezet elsődlegesen a vidéken elő nőket kívánja megszólítani, támogatni és informálni. Fontos szerepet tölt be a hazai állami és kormányzati intézményekkel, kamarákkal való kapcsolattartásban, az információáramlás folytonosságának és kétirányúságának biztosításában. Társadalmi célkitűzésünk a magyar, elsősorban vidéken élő nők a társadalom minden szintjén jelen lévő hozzáadott értékének hangsúlyozása, általános jólétének növelése, hiszen ezáltal a családok jóléte is jelentős mértékben fokozható.

Az olaszországihoz hasonló családmodellt vizionálunk, amelyben a nők szerepe számos tekintetben meghatározó. Például: helyben termelt termékek helyi értékesítésének megteremtése; egészséges élelmiszerek preferálása; a vidéki létben rejlő családi összetartozás érzésének erősítése; lokálpatriotizmus erősítése; a nők iránti tisztelet megerősítése; a családban a női szerep fölülreprezentálása. Számos elemében mintául szolgálhat a holland modell is, mely elsősorban a családi gazdaságokra, innovatív technológiákra fókuszál.

Küldetésünk a hagyományőrző, értékteremtő, jelent és jövőt formáló női szerepvállalás népszerűsítése, a nők hozzáadott értékének hangsúlyozása. Mit jelent ez? A vidék és különösképp a vidéki nők társadalmi, gazdasági és szociális elismertségének fokozása. Magam is a hagyományos értékek úgymint a hit, család, nemzet, anyaföld, közösség fontosságát szem előtt tartva nőttem fel. Természetesen akkor, gyerekként, fiatal felnőttként nem vagyunk ennek tudatában, de visszatekintve összeáll a kép. Ma már elsődleges szempont életem minden területén ezen értékeknek a tudatosítása, multiplikálása és továbbadása a következő generációnak.

Melyek a legfőbb tevékenységeitek?

Az MNU tevékenysége sokrétű. A vidéki nők munkaerő-piaci helyzetének jobbítása; a munka-magánélet egyensúly fenntartásának támogatása; tudásmegosztás, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása; pályázati lehetőségek biztosítása (hazai és EU-s forrásokból); hazai és nemzetközi szintű érdekképviselet, hálózatosodás elősegítése; nemzetközi kezdeményezések felkarolása, hazai képviselete. Büszkék vagyunk saját kezdeményezéseinkre: vállalkozásindítás és fejlesztés támogatása szakmai kapcsolatok révén; meglévő vállalkozások nemzetközi piacra juttatása hazai és külföldi példák nyomán; hazai, Kárpát-medencei és nemzetközi kapcsolatépítések támogatása (klaszterek, együttműködések, platformok révén).

Napi szintre lebontva ez az alábbi tevékenységeket jelenti: információt nyújtunk pályázati lehetőségekről; platformokat, fórumokat szervezünk különböző, vidéken élő nőket érdeklő és érintő témában; megbízható kommunikációs csatornaként helybe visszük az információkat a vidéken élő nők számára; összegyűjtjük, rendszerezzük és közvetlenül becsatornázzuk az állam- és közigazgatás felé a vidéken élő nők kihívásait, akadályait; e-learning anyagokat terjesztünk és teszünk elérhetővé magyar és angol nyelven; kiemelt figyelmet fordítunk a lelki jólét fokozására (most elsősorban online előadások formájában). A pandémiára való tekintettel, szakmai partnerekkel összefogva új értékesítési csatornákat alakítunk ki a vidéken élők boldogulásának elősegítésére.

Mondanál konkrét példákat is az említett együttműködésekre és a saját kezdeményezésekre?

Persze. Ilyen például a Nőnek lenni jó rendezvénysorozat (tanácsadások, coach jelenlét). Vagy a Vidék házhoz jön! tavaly április elején, a Magyar Piacszövetkezettel együtt indított kezdeményezésünk, amikor jómagam is – a gyermekeim segítségével – szállítottuk a húsvéti időszak alatt és után kistermelők termékeit igény szerint Budapesten és környékén. Tavaly május végén nyitott Bagon az Autós Termelői Piac, melyet szintén a Magyar Piac Szövetkezettel együtt indítottunk el. Azóta minden szombaton nagy a sikere: itt helyi termelők áruit autóból értékesítik az árusok a járványügyi helyzet szabályait szigorúan betartva. Emellett tájegységekhez/az adott időszak ünnepeihez/szokásaihoz kötött főzést, valódi közösségi élményt is kínál. További példák: a Nők és Innováció az Agrárminisztériummal közös szakmai programunk és a hazai női szervezetekkel immáron öt éve rendszeresen megrendezett programunk az Adventi Jótékonysági vásár.

Nemzetközi kezdeményezésekben is úttörő szerepet vállalunk. Ilyen a 2015 óta kiemelt eseményünk, az ENSZ Vidéki Nők Napja, amelynek magyarországi főszervezői vagyunk egy globális témakörben. A másik a Nemzetközi Nőnap, amely során koordinálunk azok között a nemzetközi nőmozgalmi szervezetek között, akik Magyarországon is jelen vannak. 2019-ben elnyertük az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa különleges tanácsadói státuszát. 2019-ben harmadik alkalommal vettünk részt az ENSZ CSW (Commission on the Status of Women) konferencián. Idén ötödik alkalommal veszünk részt márciusban az ENSZ CSW konferencián (Commission on the Status of Women). Saját kísérő rendezvénnyel idén is készülünk on-line formában. 2020-ban elnyertük a COPA-COGECA Női Bizottság elnökségi tagságát; emellett tagja vagyunk az EIGE és a COFACE-nak, és a WUSME (Kis- és középvállalkozások Világszervezete) igazgatótanácsának. Aktív szerepet vállalunk az Interreg Szlovákia–Magyarország együttműködési programban, együttműködünk a Professzorok Batthyány Körével (családtudományi platform). Folyamatos jelen vagyunk az egyéb, emberjogi – nők, gyermekek, idősek és család – témákban szervezett kerekasztal-beszélgetéseken.

Miért fontos számotokra a környezetvédelem/fenntarthatóság?

Azt gondolom, ez ma már nem lehet kérdéses, ugyanolyan fontos, mint hogy reggel felkel a nap. Jelen kell lennie, be kell épülnie a mindennapi gondolkodásunkban, céljainkba, rövid és hosszú távú terveinkbe. Egyszerűen felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért, az anyaföldért. Pontosan ezek azok az értékek, melyek mentén céljainkat, üzeneteinket megfogalmazzuk, tevékenységünket végezzük. Nagyon fontos, honnan jön az élelmiszer: egyrészt támogatjuk a hazai agráriumot, másrészt a termékút lerövidítésével sokat tehetünk a környezetünk védelmében. Már nem a jövőnk, a jelenünk záloga ez. A következetesen, felelősséggel mutatott jó példa, a tudatosság a gyermeknevelés során beépül a következő generáció szemléletébe, viselkedésébe.

Melyik a számodra legkedvesebb projektetek?

Az MNU legnagyobb rendezvénye a tavaly hatodik alkalommal megtartott Vidéki Nők Nemzetközi Napja. Ahogyan a neve is mutatja, világszintű rendezvényről van szó, melyet az ENSZ Közgyűlés 2007-es kezdeményezése után nemzetközi mintára honosítottunk meg. Kiemelt tevékenység, hiszen egyrészt nemzetközileg fontos témakörről van szó, másrészt Magyarországon a vidék, mint társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer a mindennapi élet alapjait teremti meg a teljes lakosság 4 %-ának szerepvállalásával. Ők azok, akik a mezőgazdaságban és az ahhoz tartozó ágazatokban dolgoznak, vidéken élnek. Munkájuk gyakran nehéz fizikai tevékenység, amiért nem mindig kapják meg a méltó elismerést. A FAO felmérése alapján minden negyedik nő vidéken él, Magyarországon pedig az elmúlt 10 évben növekedett az agráriumban foglalkoztatott nők aránya. A nő, a vidéki nő tehát továbbra is meghatározó tényezője az ágazatnak.

Vidéki városokban a helyi CSAK pontokon, a döntéshozói oldal képviselőivel, együttműködő hazai és nemzetközi szervezetekkel (a pandémia idején elsősorban online üzenetekkel), közösen szervezett programokkal a tudásmegosztásra, az uniós lehetőségekre, valamint a helyi hagyományőrző értékek mellett az együttműködés szerepére hívjuk fel a figyelmet. És igen, valódi terepgyakorlat ez, mely valós kihívásokkal szembesít minden alkalommal bennünket.

Hogyan alakította át a tavalyi éveteket a járványhelyzet, mi a legfontosabb felismerésetek?

A vidéki nők közösségével együtt töltött pandémiás év megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk. A megszokottól eltérő helyzetekben is nagy igény van az MNU által közvetített értékekre, tudásbázisra és -átadásra, lehetőségekre, közösségépítő tevékenységre. Nekünk is elmaradtak előre betervezett rendezvényeink, de ez nem változtatott azon, hogy a lehetőségekhez mérten akár online formában, akár a szabályok szigorú betartásával szólni tudjunk a nőkhöz.

Sokat tanultunk tavaly is, és bízom benne, hogy megtanultuk a leckét. Találtunk egészen jól működő megoldásokat, értékként ismertük fel rugalmas hozzáállásunkat, gyors döntésképességünket, és rádöbbentünk arra is, hogy minden lehetséges. Sőt, megerősítést nyert bennünk, hogy jó ide tartozni, hogy érték az MNU céljaiért tenni. Érdekes módon a pandémia sokakat beszűkítő hatásával ellentétben – talán a tudatos belső felismeréseknek köszönhetően – idén a lehetőségeink megsokszorozódni látszanak. Lehet ez valami olyasmi is, hogy megtanultuk a „zajban” kiszűrni az igazán fontos „útjelzőket”, felismerni az azonos értékek mentén tevékenykedő szövetségek valódi erejét.

Biztos vagyok benne, hogy egy ideig még idén is ilyen lesz az út: szelíd és éles kanyarokkal sőt, előre nem tervezettekkel is. Megállók is akadnak majd, melyek újradefiniálásra, átgondolásra, erőgyűjtésre késztetnek bennünket. Új útitársakat vehetünk fel, azonos értékeket valló, előre mutató, új szövetségek, együttműködések alakulhatnak ki.

Mik a terveitek idénre és hosszabb távon mit szeretnétek elérni?

Régóta meglévő nagy álmom egy olyan „közösségi tér” megalapítása, létrehozása és szakmai tartalommal való feltöltése, melyben civil kezdeményezéseink egy térbe rendezve tudnak jelentős hozzáadott értékeket teremteni, nonprofit jelleggel működni és a következő generációk számára is követendő mintát képviselni. És természetesen a Vidéki Nők Nemzetközi Napja, melyet idén Békés megyébe szeretnénk elvinni.

Antal-Ferencz Ildikó

Szabadúszó újságíró, blogger

Kövesd a Facebook oldalam ITT, hogy megoszthasd ezt az írást és értesülj a többi bejegyzésemről is!