Mihalec Gábor: Viharálló szerelem

Könyvajánlós hét következik. Mihalec Gábor könyvét még akkor olvastam, amikor a Házasság hetén megjelent; és már írtam is róla, de szeretném itt is bemutatni; mert a benne leírt kapcsolatmentő felismerések és krízishelyzetekre szóló tanácsok most, a járvány vége fele haladva is ugyanúgy, vagy még sokkal inkább igazak.

Amikor Mihalec Gábor a járvány első hulláma alatt elkészítette az 1255 fős kutatását, amelynek eredményeiről e könyvet írta; valószínűleg egyáltalán nem gondolt arra, hogy amikor olvasni fogjuk, a könyv apropóját adó válsághelyzet még mindig aktuális lesz. De ami igazán izgalmas kérdés: ha ugyanazt a kutatást most, egy teljes évnyi járványhelyzet után végezné el, vajon mire jutna? Vajon ugyanolyanok lennének az eredmények? Gyanítom, hogy nem és azt is, hogy sajnos nem jobbak, mint félév után; hiszen egy ilyen hosszú, azaz több mint egyéves krízishelyzet még a viharállóbb párkapcsolatokat is kikezdheti… Mindemellett, érdemes megismerkednünk a kutatás eredményeivel és a rengeteg konkrét, személyes példával; megszívlelnünk az egyes fejezetben leírt tanácsokat, elvégeznünk a javasolt beszélgetős feladatokat, mert az összes fontos üzenet közül a legfontosabb: “A viharálló szerelem sokféle összetevőjében az a közös, hogy mindegyik felett van befolyásotok!”

A szerző a járvány legelső hetei alatt eldöntötte: küldetésévé teszi a párok támogatását a karantén végéig, hogy a krízisből megerősödve kerüljenek ki – nem is sejtetve, hogy ez mekkora vállalást jelent. S mivel a párok, akikkel (munka)kapcsolatba került, nagyon különböző módon reagáltak a járványhelyzetre, néhány hét után azt tapasztalta, hogy alapvetően kétféle reakció-típus van és köztük az olló egyre drasztikusabban szétnyílik:

“Az egyik oldalon elkeseredett, tehetetlen és reményvesztett segélykiáltások érkeztek olyan emberektől, akiknél anyagilag, idegileg és kapcsolatilag is akadozott a háló. Arról számoltak be, hogy állandósultak a veszekedések. (…) Állandósult a kiabálás, káromkodás, sőt sok helyen pofonok is elcsattantak. (…) A másik oldalon azonban egyre többen álltak növekedési pályára. Rengetegen írták, hogy a nyilvánvalóan sajnálatos dolgok mellett mennyire hálásak azért, hogy most ilyen sokat lehetnek együtt. (…) A párok egy jelentős része jobbnak érezte a kapcsolatát a karantén után, mint amilyen előtte volt.”

A visszajelzések alapján a közismert párterapeuta megállapíthatta: mindenki megpróbált alkalmazkodni az új helyzethez, azonban ez egyeseknek sokkal jobban sikerült, mint másoknak. És az is feltűnt neki, hogy az utóbbiért megdolgoztak a párok: mindenki megijedt, mindenkinek voltak félelmei, de sokan újraterveztek, és elkezdték napjaikat új értelemmel megtölteni. A szerzőt érdekelte, mi okozza a két csoport közötti egyre nagyobb különbséget; azaz: mit tud az egyik, amit a másik nem, és melyek azok a tényezők, amelyek ezt a “viharállóságot” befolyásolják? Ezért először készített egy átfogó elemzést arról, hogy más szakemberek milyen következtetésre jutottak, milyen korábbi eredmények születtek a témában – azaz a reziliencia (avagy megküzdési képesség), a mindfullness (teljes jelenlét abban amit éppen teszek) és érzelmi egészség területén -; majd konzultált több szaktekintéllyel – köztük Sue Johnsonnal, akiről magam is többször írtam már – és ez alapján összeállított egy olyan kérdőívet, amely szándéka szerint megfelelően feltérképezi a viharálló kapcsolatok titkait.

Az eredmények kiértékelése közben Mihalec Gábor három csoportra osztotta a 1255 válaszadót: 634 fő (554 nő és 80 férfi) egyértelműen fejlődő kapcsolatban él, 317 személy (279 nő és 38 férfi) egyértelműen hanyatló kapcsolatban él, a maradék 304 fő pedig a “nem tiszta” csoportba került. Ezek után már csak az első két csoport adatait vetette össze egymással. A kutatás alapján levont legfontosabb következtetés, amit az évértékelő beszélgetésünkben is megemlített: “A karantén megmutatta, hogy mennyi tartalékunk van anyagilag, érzelmileg, idegileg, sőt egészségileg is. Az alkalom (esetünkben a koronavírus által előidézett rendkívüli helyzet) csak felszínre hozta, ami eddig is ott volt belül, csak kívülről nem látszott “.

Az eredmények részletes bemutatásáért érdemes elolvasni a könyvet, itt csak néhány összefoglaló adatot ismertetek, kedvcsinálónak:

• a vizsgálatban résztvevők nagy része (60%) úgy érezte, a kapcsolata erősödött a karantén alatt, egyötödük viszont hanyatlást tapasztalt;
• a családok 71%-kát közelebb hozta egymáshoz a karantén, 17%-uk viszont eltávolodott egymástól;
• a válaszadók 22% inkább nem, 47% pedig egyáltalán nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy jelentősen csökkentek volna a bevételeik;
• a megkérdezettek kétharmada (73%) mondott határozottan nemet arra a kijelentésre, hogy a társa verbálisan vagy fizikailag durva volt vele; ugyanakkor a többiek olyan választ adtak, amely bizonyos fokig teret enged a bántalmazó magatartásnak;
• a válaszadók 12%-a karantén alatt több alkoholt fogyasztott, mint máskor, 76% egyáltalán nem változtatott alkoholfogyasztási szokásain;
• a résztvevők 10%-a gondolkodott el a váláson, 76%-uk egyáltalán nem.

A kutatás alapján a szerző felállított egy “edzéstervet”, azt vallva, hogy “a szerelmetek viharállósága nem a viharban alapozódik meg; a vihar csak felszínre hozza, hogy mennyi tartalékoz halmoztatok fel“. Az edzést tehát éppen akkor kell elkezdeni, amikor majdhogynem fölöslegesnek tűnik, mert épp viharmentes időszak van; mégis ez a legjobb időszak a gyakorlásra. Hogy amikor a felhők gyülekeznek, már át tudjuk ültetni a mindennapokba a felismeréseket; ahelyett, hogy ösztönösen a szokásos módszereinkhez nyúlnánk. A szerző egy nagyon látványos és egyszerű rajzzal illusztrálva foglalta össze, hogyan is néz ki ezt az edzésterv. Eszerint a viharálló szerelemhez öt lépcsőfok vezet:

• a kommunikáció (osszuk meg érzelmeinket, a legszebb szavaikat tartogassuk a legfontosabb embereknek);
• konfliktuskezelés (higgadtan nézzünk a dolgok mélyére);
• szexuális gyengédség (stresszcsökkentő válasz a mélyebb szükségletekre a személyes szex nyelvén);
• pénz (újragondolt hiedelmek; megtakarítás és közös döntéshozatal);
• rend és ápoltság (rendezett otthon, ápolt külső és átgondolt napirend).

Az öt lépcsőfok mellett pedig van még két tényező, amelyek inkább arról szólnak, hogy milyenek vagyunk. Ezért ezeket nem lépcsőfokként, hanem egyrészt háttérként, falként (érzelmi elérhetőség, vagyis hogy bajban mennyire vagyunk elérhetőek egymás számára); másrészt lépcsőkorlátként (spiritualitás, avagy az élethez való alapvető hozzáállásunk összegzése) rajzolta meg – ezt is egyszerűen és látványosan.

Mihalec Gábor: Viharálló szerelem – Kapcsolatmentő felismerések és tanácsok krízishelyzetekre, Harmat Kiadó, Budapest, 2020.

Antal-Ferencz Ildikó

Szabadúszó újságíró, blogger

Kövesd a Facebook oldalam ITT, hogy megoszthasd ezt az írást és értesülj a többi bejegyzésemről is!