Kemény házaspár: A közös célok minden krízishelyzetben át tudtak lendíteni a holtponton

Házasság hetés sorozatom mai, utolsó előtti házaspárja Kemény Dénes, volt válogatott vízilabdázó, edző és szövetségi kapitány, valamint felesége, Rónai Renáta. Kemény Dénessel többször is készítettem interjút, és egyszer készültünk egy páros beszélgetésre is. Ez utóbbi végül meghiúsult, de most pótoltuk.

Mikor és hol ismerkedtetek meg?

Vidéken, egy vadászat alkalmával találkoztunk először. De lényegesen később kerültünk közel egymáshoz, és végül 2002-ben költöztünk össze.

Melyik volt házasságotok legszebb és legnehezebb időszaka?

Inkább a teljes együtt töltött időszakról beszélnénk, mert a házasságkötés tizennégy évvel később történt. Voltak hullámhegyek és völgyek is, és eddig mindig kikecmeregtünk a nehéz szakaszokból. De azért jó lenne, ha több ilyen helyzet nem jönne már…

Nekünk a szép szakaszok mindig nagyon szépek voltak, és szerencsére ez volt erős többségben. A gyermeknevelés örömteli pillanatai persze mindig nagyot lendítettek a kapcsolaton. Talán abban van hiányérzetünk, hogy a csak egymásra szánt időből biztosan több kellett volna…

Van olyan időszak, amit legszívesebben elfelejtenétek?

Azokra a szakaszokra nyilván nem gondolunk örömmel, amikor a szakadék szélére került a kapcsolatunk.

És olyan pillanat, amikor legszívesebben megállítottátok volna az időt?

Ebből volt a több: a kapcsolatunk első szakasza, utána a gyerekvállalás döntése, a gyerek érkezésének várása. Vagy például Renátával és a 10 éves Márkkal az esküvői előkészületek izgalma feledhetetlen.

Szoktatok veszekedni? És hogyan békültök ki?

Ez az egyetlen kérdés, amire nem közös a válaszunk. Dénes szerint sajnos gyakran veszekszünk, mert mindketten erős akaratúak vagyunk, így szerinte utána a békülés is csak lassacskán jön el. Renáta szerint viszont ritkán vannak komoly vitáink, és azok sem igazán nagy veszekedések…

Általában mi/ki segített át a nehézségeken az évek során?

Mindig voltak segítőkész barátok, barátnők, akik igyekeztek közvetíteni, ha szükség volt rá. Ezen kívül persze a közös célok minden krízishelyzetben át tudtak lendíteni a holtponton, amikor éreztük, hogy nagy a tét és érdemes megfontoltan dönteni.

Hogy éltétek/élitek meg a járvány okozta összezártságot?

Olvastunk párkapcsolati krízisekről, nálunk viszont, érdekes módon, éppen fordítva volt. A sok munka és egyebek miatt külön töltött idő után az összezártság egyfajta nyújtott nyaralást hozott. Mindenki online tette a dolgát és nagyon sokat tudtunk együtt lenni.

A közvetlen családtagok biztonsági távolléte volt igazán nehéz. Idős szüleink egészségére kellett vigyáznunk, ránk pedig Dénes nagy fiainak. Velük inkább telefonon tartottuk a kapcsolatot.

Van közös elfoglaltságotok?

Nagyon szeretjük a természetet. Ezért, noha Renáta nem vadászik, mindig találunk lehetőséget a közös erdei vagy vízparti sétákra, baráti programokra. Klasszikus közös hobbink, mint meccsre járás vagy bélyeggyűjtés nincs, de szerencsére olyan barátunk sincs, akiről egyikünk véleménye nagyon eltérne és ez feszültséget keltene.

Vannak közös terveitek?

Amint lehet, utaznánk újra! 2019 végéig túl sokat voltunk reptereken. Jól esett a kihagyás, de most már kezd hiányozni. De a tapasztalatok alapján ritkábban fogunk utazni, értékelni fogjuk az itthoni mindennapok örömét is!

Antal-Ferencz Ildikó

Szabadúszó újságíró, blogger

Kövesd a Facebook oldalam ITT, hogy megoszthasd ezt az írást és értesülj a többi bejegyzésemről is!