Egy erőszakmentes kommunikációs tréning tanulságai

Tudjátok mi az az erőszakmentes (együttműködő, empatikus) kommunikáció (EMK)? És azt is, hogy (online) tréningeken is el lehet elsajátítani és gyakorolni? Én kétszer is voltam EMK-tréningen, ahol többek kötött kitöltöttem két tesztet. Az egyik a konfliktuskezelésről, a másik a (nagy)szüleinktől kapott előírásokról szólt. Izgalmas volt őket épp egy év után összehasonlítani. Mindkettőn december elején vettem részt, és ugye tudjuk: a karácsony a kommunikáció, a konfliktuskezelés szempontjából is kiemelten fontos időszak, hisz nemcsak a szeretetről, hanem a családi vitákról, súrlódásokról, feszültségről is szól, sajnos.

Varga Szilvia Edit családi mediátor, önismereti coach és empatikus kommunikáció szakértő. Hozzám hasonlóan közgazdász végzettségű pályaelhagyó, pár éve nyergelt át a multis üzleti világból a segítő szakma területére, s jó volt vele párhuzamosan megélni a gyermekes, negyven év körüli női újratervezést. Szilvi új hivatásában már közel 500 ügyféllel dolgozott együtt, segített párkapcsolati/családi problémák, saját elakadások, gyereknevelési problémák, iskolai viselkedési problémák, szorongás, önbizalomhiány esetén. Éppen egy éve vettem részt az első EMK-tréningjén, és pár nappal ezelőtt egy másik, hasonló, immár online kurzusán.

Röviden az erőszakmentes kommunikációról

A tavalyi, élő EMK-kurzust nagyon hasznosnak tartottam: utána sokkal tudatosabban figyeltem magamra és környezetemre kommunikációs szempontból is, és így sokkal gyorsabban észrevettem a kódolt (parancs vagy előírásszerű) üzeneteket, esetleges játszmákat. Különösen azután léptem nagyot előre, miután Szilvi javaslatára elolvastam F. Várkonyi Zsuzsa Tanulom magam című könyvét.

Azonban a tréning hatása a folyamatos gyakorlás hiányában bizony halványulni kezdett – ahogy ez lenni szokott -, így nagyon örültem, amikor nemrég újra részt vehettem rajta (egy hasonlón) női blogger társaimmal. Ekkor újra elvégeztem ugyanazokat a teszteket, majd összehasonlítottam az eredményeket az egy évvel ezelőttiekkel. A változások örömmel töltöttek el. Hogy miről is van szó, mindjárt kifejtem, de először jöjjön egy rövid kitérő.

Egyetlen alapinformáció az EMK-ról: Marshall Rosenberg amerikai pszichológus alkotta meg, és kezdetben állami iskolák beilleszkedési projektjeit segítette tréningek biztosításával. Fő célja volt, hogy mindenki szükségleteit teljesítse a kommunikáció, beleértve és kezdve önmagunkkal. Tehát úgy legyünk megértőek, együttműködőek másokkal, hogy mi magunk ne hunyászkodjunk meg, ne törődjünk bele a konfliktusos helyzetbe, de ne is lázadjunk ellene. Jól hangzik, nem? Naná, hogy igen és elsőre még akár könnyűnek is tűnhet, de sajnos eleinte (még) nem az.

Számtalan akadálya van, hogy úgy kapcsolódjunk másokhoz, ahogyan szeretnénk (jó esetben együttműködő és önérvényesítő felnőtt módjára), például gyermekkori mintáink (Eric Berne elnevezésével sorskönyvünk, benne szüleinktől hozott ún. programokkal, előírásokkal és parancsokkal). Ezeket először fel kell ismernünk magunkban, és gyakorlással változtatnunk rajtuk ahhoz, hogy képesek legyünk másképp reagálni, másképp viszonyulni környezetünkhöz stresszhelyzetekben is, mint ahogy azt zsigerből tennénk. (Ennél többre erről itt most sajnos nincs hely, de érdemes utánaolvasni, és/vagy részt venni Szilvi kurzusain. Én most visszatérek a két tesztre.)

Milyen előírások szerint működünk?

A Működő Előírások Kérdőívről előzetesen annyit érdemes tudni, hogy gyerekként öt előírást kapunk (nagy)szüleinktől: “légy tökéletes”, “légy erős”, “tégy erőfeszítést”, “siess”, “szerezz örömet másoknak/nyerd el a mások tetszését”. Ezek mindegyike tud ránk negatívan hatni, de csak akkor, ha túlzott mértékben engedjük hatni őket. Ha megtaláljuk az arany középutat, akkor nem okot gondot, hogy követjük őket.

Az elhúzódó járvány, illetve most a karácsonyi időszak miatt ez kétszeresen fontos lehet, hiszen most épp az egyensúly hiánya okoz nekünk nehézséget. Enélkül pedig a jelenlegi helyzetben többszörösen összetett kihívásokkal (váratlan helyzetek, bizonytalanság, stb.) sem tudunk szembenézni. Például azért, mert nem fogadjunk el saját negatív érzéseinket és/vagy nem tudunk segítséget kérni, túlelemezzük a helyzetet és döntésképtelen módon halogatunk, vagy épp elhamarkodottan döntünk, és másoktól is elvárjuk ezt, és/vagy másokat előtérbe helyezve nem engedjük meg magunknak, hogy saját szükségleteinkkel foglalkozzunk.

A tavalyi teszt eredménye szerint nekem mindegyik előírás esetén pár ponttal a határ felett volt, legerősebben a “légy tökéletes“, legkevésbé a “légy erős”, a többi pedig ezek között helyezkedett el. A mostani eredmény viszont három területen is kevesebb pontot kapott, és ebből kettő (a “légy erős” és a “siess“) is a határérték alá került, a “légy tökéletes” pedig már nem a legerősebb előírásom.

Ennek azért is örülök, mert a maximalizmusom (másokkal és magammal szemben is) időnként túl magas elvárásokat jelentett, ami nem meglepő módon feszültséget okozott (bennem és másoknak is). Az erősségem sok mindenen átsegített már, viszont időnként túlvállalással járt: azzal, hogy mindent ki akartam bírni és mindent meg akartam oldani (akár mások helyett is). A sietségem pedig esetenként elkapkodott döntéseket és emiatt ugyancsak túlvállalást, s a jelen pillanatainak kevésbé jó megélését hozta.

Örömmel tölt el, hogy sikerült valamennyit leadnom az elvárásaimból, hogy kevésbé akarok mindent megoldani és valamelyest lelassultam. Ezeket biztosan köszönhetem a kilencedik hónapja tartó járványnak is, de az viszont az én érdemem, hogy ezek szerint sikerült ilyen szempontból is jól kihasználnom ezt a szokatlan és váratlan lehetőséget. Érdekes módon viszont tavaly óta picit növekedett a “tégy erőfeszítést” és a “szerezz örömet másoknak/nyerd el a mások tetszését” előírásaim pontja, ezekre tehát a továbbiakban is oda kell figyelnem. Azért, hogy például ne halogassak fontos döntéseket, vagy hogy ne kerüljek mindig ugyanabba a helyzetbe, illetve hogy mások igényeire figyelve ne feledkezzen meg magamról. Ez a saját blog például egy nagyon jó lehetőség mindezek gyakorlására is.

Hogyan kezeljük a konfliktusokat?

A másik teszt az egyéni viselkedést vizsgálata konfliktushelyzetekben. Ilyenkor viselkedésünk két szempont mentén írható le: az együttműködés (vagyis milyen mértékben törekszünk a másik szándékainak érvényesítését elősegíteni) és önérvényesítés (vagyis milyen mértékben törekszünk saját szándékaink érvényesítésére). A Thomas-Kilmann modell szerint a viselkedésünk e két alapvető dimenziója felhasználható arra, hogy a konfliktusok kezelésének öt sajátos módját meghatározzuk: versengő, elkerülő, alkalmazkodó, kompromisszumkereső, problémamegoldó.

A 30 kérdésből álló tesztsor kiértékelés során a három legmagasabb értékű típus jellemző ránk. Tavaly nekem mind az ötre ugyanannyi pontszám jött ki, amin még Szilvi is meglepődött, mert még nem látott ilyet. Én azóta utánanéztem ennek és arra jutottam: mind az öt konfliktuskezelési módra képes vagyok, ami nagyon jó, de ha szeretnék valamelyik téren gyakorlottabb lenni, akkor arra ezután jobban kellene koncentrálnom.

Mivel az EMK-tréning során megtudtam, hogy általánosságban legjobb konfliktuskezelési attitűd a problémamegoldó (kivéve természetesen bizonyos speciális helyzeteket és ellentétben azzal, amit én eddig gondoltam), azóta igyekszem inkább efelé orientálódni. Örömmel nyugtáztam, hogy igyekezetemet az idei teszt eredménye visszaigazolta: az egyensúly eltolódott a javára, a versengés és az alkalmazkodás hátrányára.

Én eddig a kompromisszum-keresés mindenhatóságában hittem, de kiderült: abban a működési módban áldozatokat hozunk és úgy is éljük meg, tehát érdemes – amennyiben a helyzet és a partner megengedi – kompromisszumok helyett inkább konszenzust keresni. Ekkor értettem meg, férjem korábban számomra sokkoló mondatának (rész)igazságát: a kompromisszum egyik félnek sem jó, mert abban mindenki felad valamit. Ez persze csak részben igaz, hiszen sokszor éppen elég a kompromisszum, de legalább már keresem az annál még jobb megoldást, hátha az is működik.

Ha további információ, segítség kellene…

Szilvi Tárnokon dolgozik, de tart egyéni beszélgetéseket, csoportokat, tréningeket, előadásokat Biatorbágyon, Budaörsön, Százhalombattán és Budapesten is, illetve online, és angol nyelven is. Online kurzusaira különböző csomagok közül választhattok ezen a weboldalon. (Aki megvesz egyet, belépési adatokat kap az online tanulási felületre, ahol elvégezheti a kurzust.) Ezen kívül van egy ingyenes és egy fizetős női csoportja is, ahova szívesen vár minden érdeklődőt, és igény esetén online élő EMK-tréningeket is tart. Elérhetőségei: szilvia@csaladiproblemak.hu, honlap, Fb oldal.

Antal-Ferencz Ildikó

Szabadúszó újságíró, blogger

Kövesd a Facebook oldalam ITT, hogy megoszthasd ezt az írást és értesülj a többi bejegyzésemről is!

(Képek forrása: Pexels, kivéve az ábra és portré, azok forrása: Varga Edit Szilvia)